Vicces országban élünk. Nem is megyek innen sehova, ilyen jól nem lehet szórakozni a világ egyik felén sem. Van ahol azért nem, mert nincsenek ilyen események, máshol meg egyáltalán nem vicces, ahogy előadják azokat. Egy kínai tömegoszlatás Tibetben, az valami. Ott van profizmus meg kegyetlen elnyomás meg minden. De itt, ahol egy vőfélyt is rendszerellenségnek tekintenek, ahol ennyire átlátszóan, jól érezhetően jön a félelem verejtékszaga a regnáló hatalom felől, itt bizony ez inkább röhejes, mint félelmetes. Mármint az oszlatás, nem az oszlatottak.
Az, hogy a rendőrség megtilt minden törvényesen bejelentett demonstrációt, mondvacsinált okokra hivatkozva nem szép dolog ugyan, de már megszoktuk. Az azonban, hogy földön ülő, a Himnuszt énekelő embereket másfél méterről fújnak pofán „könnygáznak látszó” füstköddel, nem bizonyít mást, mint azt az elemi töketlenséget, amivel a hatalom védekezni próbál. Lefogott gárdisták képei, Vona Gábor, nyakán egy csizmával, a fekete mellény – fehér ing – fekete sapka betiltása mind komoly rendőri felkészültséget, kérlelhetetlen rendpártiságot akarnak sugallani.
Sajnos az emberek nem hülyék, és ilyenkor óhatatlanul felmerül benne a kérdés, hol vannak ezek a rettenthetetlen harcosok, amikor nem békés, egymásba kapaszkodott tüntetőket kell szétrugdosni, tizenéves suhancokkal kergetőzni, hanem mondjuk elkapni azt, aki már a harmadik tyúkot lopja el a héten.
Előjön a kérdés, hogy miért nem oszlatták fel ugyanekkora vehemenciával EZT:
Persze a neoliberális csaholda beindult erősen, élén mindenki kedvenc megmondóemberével, TWÁ-val. Osztja az is az észt, mert rendes gyerek, abból is ad, amiből neki kevés jutott. Lesz itt még jogászkodás, meg kergetőzés, csak egyvalami nem lesz, az okokat megszüntető cselekvés. Mert azt már elkúrták, nem kicsit, nagyon! De sebaj, még egy év és jöhet a Jobbik.
